Geredy Péter biogazda
Biotermelés a Mintagazdaság keretén belül
 

Bemutatkozás

Mintagazdaságot hoztunk létre, ahol legjelentősebb a mangalica állomány, de baromfit és szarvasmarhát is tartunk szép számmal. Ezek alapján 2004-ben megnyertük az "Agrárkörnyezet-gazdálkodási Bemutató Gazdaság" címet is.

Legnagyobb kihívást azonban a biotermelés jelenti: vetőmagot és takarmányt állítunk elő. Ez egy hosszútávú befektetés számunkra, mert három év is kell a földnek, hogy átálljon erre a termelésre. Szigorú szakmai feltételek mellett kell gazdálkodni, ökológiai előírásoknak megfelelően. A hazai malmok részére termelünk biogabonát illetve külföldre madáreledelt szállítunk, de célirányosan vállaljuk alternatív növények termesztését is.

Szeretünk itt a faluban élni a csendes, családias légkör miatt. Mivel mindenki ismeri egymást, közvetlenek az emberek, több kapcsolatot lehet kiépíteni. Ez egy olyan település ahol mindig történik valami.

Ökológiai mintagazdaság gyenge homokon

Geredy gazdaság Ballószögön

Geredy Péter Ballószögön, a Kiskunsági Homokhátságon 1994 óta folytat egyéni gazdálkodóként mezőgazdasági tevékenységet, majd 1999-től kezdődően ellenőrzött biogazdálkodást, sőt ez év tavaszáig, mint a Biokultúra Szövetség Bács-Kiskun megyei szaktanácsadója, aktív szerepet vállalt a biotermelés segítésében is.

Kezdetben csak 50 hektáron ismerkedett az ökogazdálkodással, majd folyamatosan vonta be a területeket, bővítve a termelési vertikumot. Jelenleg már mintegy 280 hektáron folytat biotermelést, és részt vesz a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program ökológiai célprogramjában. Az eddig elért eredményei alapján megkapta a program „Ökológiai Mintagazdaság” címét.

húsmarhák

Húsmarhák karámban (A szerzõ felvétele)

Több éve vesz már részt az FVM Vidékfejlesztési programok Főosztálya által indított és a Bács-Kiskun Megyei Agrárkamara koordinálásával megvalósuló Homokhátsági Célprogramban, melynek célja az agrárgazdálkodás alkalmazkodóképességének elősegítése a Homokhátság vízhiányos természeti adottságaihoz, azaz a szárazabb viszonyok között is megélni tudó alternatív növények kiválasztása illetve termesztése.

Gazdasága oktatási célokat is szolgál, az egyetemi hallgatók szinte minden évben megjelennek, és eltöltenek néhány hetet itt tapasztalatszerzés céljából.

Elmondása szerint, a mai mezőgazdasági termelésben az a legfontosabb, hogy a termelő több lábon álljon. Ennek jegyében a hosszú évek alatt sikerült megteremtenie egy olyan gazdaságot, amelyben egymásra épül a növénytermesztés és állattenyésztés párhuzamosan az Európai Uniós- és nemzeti célprogramok sikeres kiaknázásával.

A növénytermesztést nagyobbrészt saját tulajdonú területeken végzi, korszerű munkagépekkel. A géppark része a váltvaforgató eke, a kultivátor, a gyomfésű, a szemenkénti vetőgép, de a gyepművelés olyan eszközei is biztosítottak, mint a fűkasza, rendsodró és a bálázó.

Gazdálkodásának központja Ballószög, egy környezetileg igen érzékeny területi egység, melynek gyenge minőségű földjei az intenzív mezőgazdálkodásra alkalmatlanok. A szántók a tápanyag szempontjából igen gyenge és gyenge minőségű homok területek. A gazdaság része továbbá számos olyan gyep, amelyet mezőgazdaságilag művelni nem lehet, csak legeltetéssel hasznosítható.

A termelés során fokozott figyelmet szentel a környezeti terhelésnek, valamint a termőképesség fenntartásának, így elsősorban olyan növényeket termeszt, amelyek csökkentik a defláció hatását, ezáltal a talaj szerkezetének romlását. A rendszeres szélerózió is igen komoly veszteséget okoz a területeken, ezért ügyelni kell arra, hogy a növényállománnyal történő borítottság folyamatosan fennálljon. Ezt a célt gyepesítéssel, lucernatelepítéssel (ez utóbbi a gazdaság mintegy 1/4-én található), illetve a kalászosok utáni másodvetésű zöldtrágyanövények termesztésével éri el. Ezek a talajvédelmen kívül tápanyag utánpótlás szempontjából is fontosak, ugyanakkor biztosítják az állatállomány nyárvégi zöldtakarmány szükségletét. A zöldtrágyanövényt, amennyiben a csapadékviszonyok megengedik, legalább 20 ha-on illesztik a vetésforgóba.

A kedvezőtlen adottságok miatt mindig igyekszik olyan növényeket vetni, amelyek betakarítása már a nyári hőség előtt befejeződik. Ez alól talán a napraforgó a kivétel, elmondása szerint azonban, ha elegendő tavaszi csapadékot kap ez a növény, átvészeli a forróságot. A tápanyag-utánpótlás szintén igen fontos eleme a gazdálkodásnak ezeken a talajokon. A talajok NPK tápanyagszükségletét a legfejlettebb számítógépes programok segítségével állapítja meg, amelyet istálló- és zöldtrágyával igyekszik biztosítani.

A saját állataitól származó extenzív szerves trágyát minden évben kijuttatják, de lévén hogy nitrátérzékeny a terület, ez nem haladhatja meg az évi 20 t/ha mennyiséget. A trágyát minden alkalommal az értékesebb növények – mint a napraforgó – vetése előtt szokták szétteríteni, így négy-öt évente jut trágya ismét ugyanarra a területre. Az utóbbi évek csapadékhiányos és igen forró nyári hónapjaiban azonban a meglévő szerves anyag minden hasznosulás nélkül egyszerűen kiégett a homokban. Amennyiben szükségesnek mutatkozik, baktériumtartalmú készítményeket is használnak a visszaforgatott növényi maradványok hatékonyabb lebontására, de szintén csak az értékesebb növények előtt.

A növényvédelem elsősorban a megelőzésen, a megfelelő növényfajokon illetve az agrotechnikai lehetőségeken alapul. A gombás betegségek elleni megelőzést egy közeli agrometeorológiai állomás adatai segítségével végzik. A napraforgóban a fehérpenész ellen egyáltalán nem szükséges védekeznie, mert a forró homok a kitartóképleteket elpusztítja.

A kalászosoknál a kártevők ellen a korai vetésidőt tartja kívánatosnak. Véleménye szerint, Birkás Márta tanaival összhangban, újra kell értelmezni a növények vetésidejét. A korábbi vetés ugyanis a csapadékhiányos évszakokban is előnyt biztosíthat a növényeknek (a rozst már augusztus elején elveti).

A vetésfehérítő ellen szintén nem védekezik, mert bár korábban a zab állományában komoly gazdasági kárt okozott, a rozsban ez mára már elhanyagolható lett.

A gyomok közül a melegkedvelő kétszikűek veszélyesek, amelyek ellen a kapásnövényekben a többszöri kultivátorozás elegendőnek bizonyul, míg a kalászosokban a betakarítás utáni többszöri tárcsázás a megoldás, a gyomnövények elfogadható szinten tartására. A vegyszeres védekezés az egyébként is alacsony termésátlagok miatt gazdaságtalan, és ezért is kizárt.

A bizonytalan növénytermesztést az állattartással próbálják ellensúlyozni. Kezdetben a legeltetésre alapozott Suffolk juhállomány jelentette a kiutat, de a nagy munkaerő ráfordítás és a bizonytalan értékesítési források miatt változtatni kellett. Mára már az agro-ökológiai adottságokhoz alkalmazkodó, és elsősorban őshonos állatok tartásával foglalkozik.

Elsősorban mangalica sertést (szőke és fecskehasú) tenyésztenek a természetes állapothoz közeli, egészséges tartási- és takarmányozási technológiát betartva. A takarmányozásuk főleg a gazdaságon belül megtermelt bio minősítésű terménnyel történik.

A másik tenyésztett állat a húsmarha, amelynek a karámos, legeltetéses szabadtartásos technológia biztosítja az egészséges mozgást, levegőt, növelve az állatok ellenálló képességét, csökkentve az állategészségügyi beavatkozások szükségességét és költségét. A húsmarháknál lényegesen kevesebb külső munkaerő szükséges, hiszen abrakot nem igényelnek, a legelő biztosított, sőt az AKG elő is írja a legelő állatok jelenlétét.

Értékesítési stratégiájukban első helyen a kistermelői közvetlen értékesítés áll, de tervezik a mangalicatenyésztők összefogását egy közös vágóhíd vagy feldolgozó üzem létesítésére is.

A legújabb pályázati ciklusban számos területével részt vesz a MTÉT programban is, vállalva ezzel a természetkímélő gazdálkodási módok kialakítását, fenntartását, valamint az élővilág és a tájkép megőrzését.

Tervei szerint a gyepterületekkel kilép az ökológiai gyepgazdálkodás célprogramból, és ezeket a területeket inkább a természetvédelmi célú gyep célprogramba viszi tovább*. A területeken számos madárodút is kihelyezett, aminek köszönhetően több ritka madárfaj is megtalálható már a táblákon.

Összefoglalásként elmondható, hogy Geredy Péter nem próbálja meg a lehetetlent, gyenge talajadottságú területeken intenzív gazdálkodást folytatni, hanem inkább megpróbál alkalmazkodni az adottságokhoz, felhasználva a mai fejlesztéseket, s ezáltal egy élhető, gazdasági szempontból is elfogadható, mások számára is példaértékű gazdaságot kialakítani.

Orosz Gábor

* A Lektor megjegyzése: a 2009-től induló Agrár-környezetgazdálkodási támogatási rendszer lehetővé teszi, hogy minden célprogramban a gazda az anyagilag legkedvezőbb célprogram támogatását vegye igénybe úgy, hogy közben egyidejűleg megfelel az ökológiai gazdálkodás előírásainak, és részt vesz a Biokontroll ellenőrzési programjában.